Én már teljesen karácsonyi hangulatban vagyok. (De nyugi, nemcsak ilyenek vannak ám a winampban, az előbb például még föl-alá táncoltam a lakásban a Rockin' around-ra.)
20111222
20111220
Nothing suits me like a suit
A fene se gondolta volna, hogy Céronaldo még arra is képes., hogy rosszul nézzen ki öltönyben. Muszáj volt ilyen képeket nézegetnem, hogy feledtesse a sokkot. Úgyhogy most ti is nézegethetitek őket.
20111218
And the princess?
Vajon én voltam az egyetlen, aki aggódott amiatt, hogy mi lesz Charlotte-tal a végén? Az nyilván teljesen illogikusnak tűnt, hogy majd hozzámegy a herceg lótifutijához, mivel az egy kapzsi, hátbaszúrós, irigy dög volt; az, hogy a trombitás krokodil emberré változik, szintén nem lett volna valószerű (haha, ez egy Disney-mese, mi a fenéről is beszélek én?). Az mondjuk kicsit zavart, hogy Tianának, aki egyébként egy kedves, melegszívű, gondoskodó lány, hogy nem jutott eszébe, hogy esetleg a legjobb barátnőjét zavarná, ha ő menne hozzá a herceghez? Tudom, tudom, a szerelem vak, és különben is mindent legyőz. De az, hogy végül ennyire gyönyörű befejezést adnak Lottie karakterének (nem hal hősies halált, nyugi), azt nem néztem volna ki a Disney-ből. Minden tekintetben visszatértek a legszebb klasszikusok színvonalához, akár a rajzot, a dalokat vagy a szereplőket nézzük.
20111215
20111213
Sporthímzés
Egy kis divattudósítás következik.
Amikor (figyelem, modortibi bekacsint) fiaink és lányaink 2008-ban bevonultak az olimpia megnyitóján, én szolidan a kezembe temettem az arcomat a formaruhák láttán. Hát mi ez a pirospöttyös izé?* És mi az a borzalom a fejükön? Igen, jól tetszik érzékelni, különösen a hölgyek outfitje nem nyerte el a tetszésemet, az a kalap minden nőn minimum húsz évet öregített, ha nem többet, a ruha meg így utólag megnézve nem olyan rossz, de egyrészt nem illik a kalaphoz, másrészt nekem kicsit snassz. Na, de lássuk miben fognak felvonulni Londonban a sportolók.
Nyilván már megindult a viccelődés bizonyos helyeken, hogy hohhó, itt az új nemzeti stílus, matyóhímzés, ez kell a népnek, csuhajja. Nekem nagyon-nagyon tetszenek ezek a ruhák, különösen a hímzett mellű férfiinget találom elegánsnak; a női ruha az inggallérral talán kicsit maszkulin, viszont tetszik a jól megválasztott, teltpiros árnyalata. Annak azért örülök, hogy a piros és a fehér mellé nem a zöld lett a harmadik választott szín, majd inkább a dobogón csomagoljuk be őket egy-egy zászlóba.
*Fenti képen is látszik, hogy a pöttyök valójában virágok voltak, de először csak messziről mutatták őket, mea culpa.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






