Paris

Nincsen sorrend, mindegyiket szeretném.

Wörk

Mostanában a kollégáim hatására van egy olyan furcsa vágyam - ami már kb. öt éve nem tört elő -, hogy nekem azért mégiscsak meg kéne tanulnom olaszul. Mikor viszont kettő perce azt mondta a Giuseppe, hogy "dzsusztóresztótásztó", azóta kicsit meginogtam.

Munkahelyi kreativitásom egészen új szintekre emelkedik: itt már korlátlan az internet, viszont otthon sem szoktam én egyhuzamban nyolc órát ülni előtte (ugye nem?), tehát kell valami más elfoglaltság. Amikor a pdf-ekbe belefárad a szemem, akkor jön az origami. A négyzet alakú post-itek gyakorlatilag tökéletesek a célra, a ragaccsal valahogy majd megküzdök.

Ha már munka, akkor azt is elmondom, hogy mennyire nagyon tetszik a Britney Spears új száma. A klip teljes agymenés, mindenféle shiny helyeken táncolnak a 90-es évekből megmaradt táncoscsapattal, a zene edzéshez és ugrabugrához kiváló, na de a szöveg. Az egy varázslat. Annyira szeretem, hogy a rengeteg idióta bulvártörténés után elénekli, hogyha nagy házat, puccos ruhát, jó életet akarsz, ahhoz bizony dolgozni kell, bitch kisanyám.

   
 

Minden nagy író mögött áll egy kisasszony

Mivel van munkám, de nincs dolgom (vagy legalábbis délutánra elfogyott), ezért mostanában ilyeneket gyártok, mint ez a fenti kép, bár ez csak a második összeállítás, amit irodalmi mű inspirált. Ezt például Barna Dávid Egy magyar regény című műve, amiről nem fogok nagy titkot elárulni azzal, ha megmondom, hogy Móricz Zsigmond időskori szexuális életéről szól. Na jó, úgy általában az életéről az utolsó éveiben. Nem röhög, ezért van a képen csibe is (meg mert nem tudtam kitölteni ott azt a lukat). A könyv tetszik, bár nem igazán tudom elképzelni a kéjes Móriczot, ez van.

Megy az egyetem, csak az a fránya témaválasztás ne lenne, meg a mindenféle tanuláson kívüli bajok, amikről nem is akarok beszélni. Fogalmazzunk úgy, hogy valószínűleg nem véletlenül vonz engem a húszas-harmincas évek válságokkal tarkított világa (és nem véletlenül vonzott körülbelül ugyanezért a századforduló sem). És természetesen annak a kornak az emberéhez hasonlóan én is igyekszem elterelni a figyelmemet a gondról: mondhatjuk, hogy ami nekik az operett volt, az nekem a Gossip Girl - bár valószínűleg előbbit mindig is értékesebbnek fogja tartani a világ utóbbinál.  

Negyed

Vurstli a Városli Népligetben, piknik a Kopaszi-gáton, kutyák, gyerekek, bor, süti, barátok, ajándékok.

Szufléformák, belga csoki Brüsszelből, One Direction matricásalbum a CBA-ból (nem megleptek vele, úgy kértem, 125 forintért kinek ne kellene), a kis lila csomagban pedig egy nagyon fancy szempillaspirál lapult.

Morzsák #943671251

Villámcsapásként ért a felismerés (így az állásinterjú előtt egy órával), hogy nekem tulajdonképpen nincsenek ofisz-kompatibilis ruháim. Sóhaj, vad bölcsészévek.

Az IT Crowd c. sorozatban élek néhány napja, bár azt nem tudom, hogy vajon abban is sütött-e a lány pitét a srácoknak, akik ezen őszintén meglepődtek.

Mivel a kedves informatikus főnökeim (nem a pités fiúk) mindent letiltottak az internetekből a Wikipédián és a Google-ön (meg az intraneten) kívül, ezért mostanában nagyokat művelődöm, ha elfelejtek könyvet vinni. Ma Horthy Miklós, a holokauszt és a női SS-felügyelőtisztek volt a téma, de múlt héten pl. Hitlerről meg a belső köreiről olvastam. Nyilván némileg Berlin hatása, hogy pont ezeket választottam, de majd jövő héten utánanézek más tömeggyilkosoknak is, ígérem. Ja, meg még három hete elmerültem a Mitford-lányok történetében, ami eléggé kötődik fentiekhez, meg korban is ugyanaz, de hát az egy lányregény, meg kalandregény is.