Negyed

Vurstli a Városli Népligetben, piknik a Kopaszi-gáton, kutyák, gyerekek, bor, süti, barátok, ajándékok.

Szufléformák, belga csoki Brüsszelből, One Direction matricásalbum a CBA-ból (nem megleptek vele, úgy kértem, 125 forintért kinek ne kellene), a kis lila csomagban pedig egy nagyon fancy szempillaspirál lapult.

Morzsák #943671251

Villámcsapásként ért a felismerés (így az állásinterjú előtt egy órával), hogy nekem tulajdonképpen nincsenek ofisz-kompatibilis ruháim. Sóhaj, vad bölcsészévek.

Az IT Crowd c. sorozatban élek néhány napja, bár azt nem tudom, hogy vajon abban is sütött-e a lány pitét a srácoknak, akik ezen őszintén meglepődtek.

Mivel a kedves informatikus főnökeim (nem a pités fiúk) mindent letiltottak az internetekből a Wikipédián és a Google-ön (meg az intraneten) kívül, ezért mostanában nagyokat művelődöm, ha elfelejtek könyvet vinni. Ma Horthy Miklós, a holokauszt és a női SS-felügyelőtisztek volt a téma, de múlt héten pl. Hitlerről meg a belső köreiről olvastam. Nyilván némileg Berlin hatása, hogy pont ezeket választottam, de majd jövő héten utánanézek más tömeggyilkosoknak is, ígérem. Ja, meg még három hete elmerültem a Mitford-lányok történetében, ami eléggé kötődik fentiekhez, meg korban is ugyanaz, de hát az egy lányregény, meg kalandregény is. 
 

Kertek, parkok

Kéne írnom egy hosszú és izgalmas bejegyzést Berlinről, de sajnos úgy átrohant rajtam az a város, hogy komolyan sok mindenről nincsenek emlékeim. Persze a kötelező körök megvoltak, meg azokon kívül nagyon sok minden, de megfogadtam, hogy legközelebb ősszel megyek (az nem is kérdés, hogy vissza kell menni). Részben azért, mert a meleg az én kriptonitom, másrészt pedig az utolsó napon szemerkélt, és szürke fényben sokkal szebb volt az egész város. Viszont akkor a nagy beszámoló helyett, ami majd azért elkészül, álljon itt ez a kép annak az estének az emlékére, amikor életemben először komolyan jól éreztem magam futás kocogás közben:

Morzsák #84735240335

Búgnak a kertben a gerlék. Semmi sem emlékeztet ilyen erősen a gyerekkori, nagyszülőknél eltöltött nyaralásokra. Na jó, talán még a sárga erkélyüvegen átsütő napfény szaga.

Amikor két másodperc különbséggel kétszer dudál egy kamion a füledbe, azt hiszed, egy atombomba robbant a fejedben.

Szociálisan érzékeny napokat tartok: összetört szívű leányokat segítek meg hobbipszichológusi képességeimmel (állítólag elég jól csinálom, I'm a good listener, baby), Fedél Nélkült veszek drágán, és az abortuszról vitázom könnyekig menően.

Azon nincs mit csodálkozni, ha két napnyi Mad Men-maraton után csak és kizárólag medencés bulikban koktélozó, kissé erőszakos férfiakkal álmodom?

Hot Summer

Hot Summer by opiumpipa featuring a summer fedora